9.fejezet
– Szabadidő és kínai kaja
Már két nap eltelt, de
én még mindig nem hallottam Harry felől. Az összes, amire gondolni tudtam az az
volt, hogy Harry vett nekem egy kávéfőzőt.
Lesokkoltam. Üzenni akartam Harrynek, de azt gondoltam, hogy valószínűleg már
az agyára megyek. Szexet akart a kávéfőzőért cserébe? Ez az amiért olyan kedves
volt? Semmit sem tudtam tenni anélkül, hogy Harry a gondolataim közé férkőzte
magát.
***
Az egész reggelem
olvasással töltöttem, reménykedtem, hogy meg tudom tisztítani a fejem a
gondolataimtól. Nem tudtam. Mindössze hatvanhat oldalt olvastam el a könyvből,
amit sietősen megragadtam a polcról jó pár órával ezelőtt. Felnyögtem, majd
arcom a párnámba temettem.
- Ez szexuálisan
hangzott – sikoltottam, kiugrottam az ágyamból, megijedtem, hatalmas
puffanással értem földet a kemény padlóra. Ránéztem a betolakodóra, az ajkaim
elnyíltak, lesokkoltam.
- Harry, mi a fasz! –
sziszegtem, felpillantottam rá a földről, de nem mozdultam.
- Nem én vagyok az, aki
saját magával rosszalkodik –
vigyorodott el incselkedve, miközben összeráncolta a szemöldökét. A szemeim
olyan tágra nyíltak, amennyire csak lehetséges volt.
- Én… Én nem… Én nem… -
próbáltam meg beszélni, de nem tudtam egy értelmes mondatot összerakni.
- Hmm – mormolta Harry
egyenesen az irányomba. Összegyűjtöttem az erőmet és széttártam a lábam, hogy
olyan erősen rúgjam meg a lábszárát, amilyen erősen csak bírom.
- Faszom! Áú! Ezt meg
miért kaptam Hannah? – szorította össze az állkapcsát Harry, majd tett néhány
lépést hátra.
- Hogy a fenébe jutottál
be a házamba? – kiáltottam rá, felálltam.
- Csináltattam egy
kulcsot magamnak – vont vállat Harry, úgy tett, mintha ez lenne a
legtermészetesebb dolog a világon.
- Csináltattál egy
kulcsot magadnak? – ismételtem meg, abban reménykedtem rosszul hallottam, amit
mondott.
- Igen.
- Harry te egy idióta
vagy! Mi a franc, te nem sétálgathatsz körbe és csináltathatsz kulcsokat
véletlenszerűen egy- egy lány lakásához!
- Nem?
- Nem.
- Bocsi Hannah. Nem
akartalak felzaklatni. Visszaadhatom ha szeretnéd. És te nem vagy egy
véletlenszerű lány. Barátok vagyunk, ugye?
- Nem tudom –
válaszoltam őszintén, csendesen. Ő tényleg azt akarná, hogy barátok legyünk?
- Megtarthatom a
kulcsot, kérlek? – kérdezte, majd a szempilláit kezdte rebegtetni a hatás
kedvéért.
- Hagyd ezt az ártatlan
kinézetet és jó, legyen. Tartsd meg. Nincs szükségem még egy kulcsra –
motyogtam.
- Köszi – mosolyodott
el, levette a dzsekijét és cipőit, mielőtt csatlakozott volna hozzám az ágyban.
- Nemsokára mennem
kellesz dolgozni, nincs időm filmezni – figyelmeztettem.
- Akkor viszont
pihenjünk. Elfáradtam – mormogott, majd körülölelt karjaival és a teste az
enyémnek nyomódott.
- Mit csinálsz?
Hamarosan mennem kell dolgozni!
-Pihenek. Minek tűnik?
Most pedig fogd be és legyél csendben – ezt megkaptam, beállítottam az
ébresztőm húsz perc múlvára és hagytam Harrynek, hogy megtartson engem. Ha
rossz szándékai lettek volna akkor nem egy kényelmes pihenésre készülünk,
nemde?
***
Harminc perccel később
már kint voltam az ajtón és a könyvtár felé tartottam, Harryt újból egyedül
hagyva a lakásomban. Tudom, hogy a testem épp része éppen visított, hogy ’miért
hagytál egy olyan embert egyedül a lakásodban, aki nemrég még idegen volt?’, de
kizártam ezt. Basszus, már van kulcsa az ajtóhoz és ha ki akar rabolni akkor
megteszi. Nem fognak gyémántok varázslatosan megjelenni éjszaka.
A műszakom a
könyvtárban eseménytelenül telt, azzal töltöttem az egész időmet, hogy egy
könyvet olvassak, amit a polcról vettem le. Írtam Harrynek egy sms- t, hogy van
kínai kaja a hűtőben ha megéhezne és még nálam van. Próbáltam meggyőzni magam,
hogy nem lesz ott mire visszaérek, de nem tudtam. Azt akartam, hogy ott legyen,
vártam, hogy hallhassam a vicceit és nézzem a tetoválásait a karján, ahogyan
azok megfeszülnek.
***
Gyorsabban kezdtem
sétálni, amint megközelítettem a karcsú, magas lakást. Nem pocsékoltam arra
időt, hogy bólintsak helló helyett bárkinek is vagy elvegyek egy ingyen sütit a
recepciós pultról. A liftút meglehetősen rövid volt, majd a kulcsomat kezdtem
keresni, amikor már a bejárati ajtóm előtt álltam. Bementem, csend volt.
Elkezdtem Őt keresni a házban, de feladtam. Harry nem maradt itt egész nap,
mint ahogy én azt kívántam.
***
Mialatt (rosszkedvűen)
takarítottam körbe a már tiszta szobákban találtam egy rövid papírra firkált
üzenetet az éjjeliszekrényemen.
Hannah,
bocsi, hogy el kellett mennem. Bár te valószínűleg örülsz ennek (?). Ismersz,
nagy valószínűséggel visszajövök később az este folyamán. Remélem tetszik a
kávéfőző. Tulajdonképpen a közjó miatt vettem. Nem akartam, hogy bárki
megsebesüljön ha felgyulladna. Harry.
Elmosolyodtam, szépen
összehajtottam a kis darab papírt, mielőtt betettem volna a rajzgyűjtőmbe az
éjjeliszekrényen.
***
Az este lassan telt,
csak én és a rendelt kínai kajám, Tyler üzent nekem, hogy az éjszakát egy
barátja legény lakásán tölti. Teen Wolf részeket néztem és rengeteg rizset
ettem. Rájöttem, hogy az életem eléggé unalmas volt az utóbbi pár hónapban,
mióta egyetemre járok. Július negyedike óta nem voltam egy igazán jó buliban
sem. Tyler eljárt szórakozni és nekem is szükségem lett volna rá. El kellett
mennem valami klubba, szóval felhívtam az egyetlen embert, akire gondolni
tudtam. Harryt.
Sziasztok!
Íme az újabb rész, ami kissé rövid lett és kevés Hannah- Harry pillanatot tartalmaz, de a következő részt garantáltan mindenki imádni fogja!:)
Nem tudok elég hálás lenni a 21 feliratkozóért, a 17 pipáért és az 5 kommentárért Roadnak, Ronnie- nak, Dorinának, Donak és Mercynek. Imádlak titeket, továbbra is remélem mellettem álltok majd! <3
Közben nyitottam egy új blogot mindenki nézzen be, kattintsatok IDE.
Jó olvasást!
Nadia
Hello! Díj nálunk: http://dohanshortstories.blogspot.hu/2014/07/1-dij.html
VálaszTörlésKedves hanna!
TörlésKöszönöm szépen.:)
Ölel, Nadia
Szia!
VálaszTörlésWao, nagyon ügyesen fordítasz és nem tudom eléggé meghálálni, hogy belekezdtél magyarul ebbe a szuper történetbe! Sajnálom, hogy ilyen kusza lett, de még mindig a blog és a fáradtság hatása alatt állok.
Ölel:Lucy
Kedves Lucy!
TörlésÖrülök, hogy tetszik a történet és a fordításom. Semmi baj, én csak örülök ha kommenteltek!:)
Ölel, Nadia
Kedves Nadia!
VálaszTörlésMint mindig most is köszönöm, hogy fordítod nekünk.
Ez a rész tényleg nem volt valami eseménydús, de azért a kulcson meglepődtem. Én tuti visszakértem volna, de hát senki sem egyforma. :)
A kávéfőzős levelen elmosolyodtam. Nagyon bírtam azt az üzenetet.
Siess a következővel!
Puszil,
Ronnie <3
Kedves Ronnie! <3
TörlésNincs mit.:D
Én megijednék, hogy jönne éjszakánknt kukkolni, hallod tök paranoiásak vagyunk.xdddd
Igen, aranyos volt.:)
Mindjárt fent lesz!
Ölel, Nadia
U.R.I.S.T.E.N! Ma talaltam ra a blogra amit forditasz es huha. Imadom, baromi jol forditod le nagyon elvezheto. Es erzem, hogy lesz vmi a kovi reszbe:$$ Imadom, imadlak hogy foritod a blogot!:) puszi: Panni xoxo
VálaszTörlésKedves Panni!
TörlésÖrülök, hogy tetszik és ennyire imádod. Valami lesz, de nem hiszem, hogy az amire számítotok.:D
Ölel, Nadia