Electric (Harry Styles fanfiction HU)

8. fejezet – Kávéfőzők és a Reggeli Klub

Mikor újból beléptem a szobámba Harry Tyler melegítőnadrágját viselte, de még mindig fél pucér volt. Nyeltem, amint megláttam a tónusos, tetovált mellkasát. Istenverte szexin nézett ki. Az izmai összefutottak majd elengedtek a csípőjénél, ahogyan felém fordult. Baszd meg.

- Bocsi az előbbi miatt, Harry. Néha kész dráma királynő tud lenni – kértem bocsánatot. Harry csak vállat vont, mielőtt újra kényelembe helyezte magát az ágyamon, kinyújtotta a kezét a vízért és a tablettákért. Átadtam neki azokat, majd a homlokom kezdtem ráncolni. – Hamarosan menned kellene. Én.. FASZOM, elkések az óráimról!

- Körülbelül másfél órát késtél. Bocsi Han.

- Baszd.. Héj. Figyelmeztetned kellett volna! – tettem szemrehányást. Végre visszatértek az igazi problémáim. Életemben először késtem el az egyetemi óráimról, nyögtem fel. Mióta találkoztam Harryvel egy csomó dolog miatt késtem.

***

Ahelyett, hogy valami hasznosat csinálnék Harry rávett, hogy maradjak vele és film maratont tartsunk az ágyamban. Kísértett a gondolat, hogy rákiáltsak Harryre vegyen fel egy felsőt, de a kilátás túl jó volt. Később ez az egész egy Reggeli Klubbá alakult át. Kényszerítettem Tylert, hogy készítsen nekünk valami kaját, azt mondtam ez az egyetlen módja annak, hogy megbocsásson neki a ’vendég’, amiért bunkó volt vele. Tyler erre csak megforgatta a szemeit és kifigurázott, mielőtt bármit is tett volna.

***

Nem kellett ma dolgoznom menni, ami jó volt. Mikor ezt elmondtam Harrynek ragaszkodott hozzá, hogy az egész napunkat az ágyban töltsük filmnézéssel. Amire én azt válaszoltam, hogy:

- Harry nem tudok egész nap csak feküdni az ágyban!

- Persze, hogy tudsz! – szóval mi csak ennyit csináltunk. Este tízkor végül már könyörögtem Harrynek, hogy hagyjon aludni, mert totálisan elfáradtam. Behunytam a szemem, így nem láthattam Őt, amit mostanában elég gyakran csinálok. Sosem preferáltam a szemkontaktust az emberekkel és nem szoktam hozzá ehhez, hogy egy túlzottan is vonzó csábító szemű férfivel tegyem, ez nálam nem működött.

- Nem baj ha maradok?

- De. Nincs saját házad, Styles?

- Van, de a te ágyad jobb. Plusz melegen tartasz.

- Remélem nem gondolod, hogy megmozdulhatsz benne… - figyelmeztettem, reméltem, hogy nem válaszol, hogy az agyam be tudja fogadni azt a tényt, hogy ez a fiú velem akar maradni, ami egy ártatlan változata a kifejezésnek. A pokolba, Ő nem csak ártatlanul akart velem aludni. Miért akarna velem bárki is beszélgetni és velem maradni ilyen sokáig?

- Legyen. Nekem óráim lesznek holnap és ha megbütykölöd az ébresztőmet kinyírlak, világos voltam?

- Crystal – mosolygott Harry, kibújt a melegítőnadrágból, mielőtt megfordult volna és belefúrtam az arcát az egyik párnámba. Mi ütött belém?

***

A reggel normál kerékvágásba ment, a tényen kívül, hogy egy fiú feküdt az ágyamban. Próbáltam kizárni Őt, de ahányszor sikeresen kiürítettem a fejemből visszalépett a gondolataimba. Valaki lecserélte a kávéfőzőm, köszi Tyler, így volt néhány extra percem, mielőtt órára kellett mennem.

***

Hagytam egy üzenetet az éjjeliszekrényen Harry mellett.

Kedves Harry,

köszi, hogy nem piszkáltál hozzá az ébresztőmhöz. Ez furcsán szép volt tőled. Remélem élvezted az ÉN ágyneműmet. Óráim lesznek és el kell intéznem pár dolgot, szóval most rohannom kell, nem leszek otthon ötig vagy valameddig. Jó lenne ha hazamennél addigra – vagy ha maradsz mosogass el vagy csinálj valami hasznosat (hasznosat nekem, nem neked!). Nagyszerűen éreztem magam múlt éjjel és remélem legalább annyira élvezted a Reggeli Klubbot, mint én. Nem tudom mennyire szeretsz olvasni, de van néhány könyvem a polcon nyugodtan olvasd el őket ha maradsz a következő néhány órára. Amit nem kellene. Kérlek menj el, mert van egy olyan érzésem, hogy valamit még fel fogsz gyújtani.

Az aggódó Hannah.

***

Idővel, mikor visszaértem a lakásomba Harry természetesen még mindig ott volt. Volt egy olyan érzésem, hogy Harry nem túl jó abban, hogy utasításokat kövessen. Tyler és Ő a kanapé két végében ültek szar stand up comedy műsorokat nézve. Elfáradtam, kortyoltam egyet az üveg vízből, ami a kezemben volt.

- Szia szépségem! Örülök, hogy visszajöttél. A haverod igen unalmas. Ő nem pirult el ahányszor csak beszéltem hozzá és nem súghatok haszontalan dolgokat a fülébe – kiköptem a vizet szerte a padlóra, kitátottam a szám erre a perverz fiatal férfira.

- A pokolba is fogd be Styles!

- Most pedig lelépek… - halkult el Tyler, a szemét kettőnk között járatta.

- Jól van, Harry követni fog téged.

- Nem, nem fogom – tiltakozott makacsul.

- Ez az én lakásom, amit te elfelejtesz. Az egész napod itt töltötted. Most már tényleg menned kellene. Nincsenek barátaid, akik aggódnának érted? – folytattam.

- Üzentem nekik – vont vállat Harry, nem igazán mondott sokat róluk. Kinyitottam a számat, hogy beszéljek, de Ő gyorsan befogta a számat a kezével, az Ő sima mégis durva ujjai lángra gyújtották a testem.

- Csak még pár óra, kérlek Hannah? Egész nap rád vártam!

- Nem maradhatsz még egy éjszakára vagy hívom a biztonságiakat! – figyelmeztettem, próbáltam fenyegetően hangzani.

- Persze – bólintott, majd elmosolyodott, a rekedtes hangja pedig elgyengítette a térdeim.

***

Harrynek és nekem totálisan unalmas óráink voltak együtt, ami a lakótársam búcsúja után következett be, szóval elhatároztuk, hogy Tyler telefonszámát az interneten tök idegen embereknek odaadjuk, amely igen ’vicces, ártatlan’ tréfa lenne. Tyler ki lesz akadva, de nekem szükségem volt egy jó nevetésre.

- Elég csúnyán megfertőztél engem – nevettem, majd elhatároztam, hogy merész leszek és a fejem a vállára hajtom.

- De tetszik neked – igaza volt. Tetszett.

***

Harry végül hazament (Elkezdtem neki mondani, hogy ki fogja rúgni a főbérlő vagy valami) késő este, persze miután megvacsoráztattam. Ez az olcsó segg nem fizette volna ki a saját részét.

***

- Köszi, hogy kicserélted a kávéfőzőt, Ty – álltam meg és köszöntem meg a legjobb barátomnak, mielőtt lefeküdtem volna.

- Mi? Én sosem vettem neked új kávéfőzőt. Nagyon hű vagyok a Starbuckshoz – mondta Tyler, miközben zavartan felhúzta a szemöldökét. Csak bámultam rá pár percig, mire rájöttem, hogy az igazat mondja. Akkor ki vett nekem új kávéfőzőt? 

Harry.

Kedves Olvasóim!
Nem szeretnék most sokat rizsázni, mert sietek, de köszönöm szépen a húsz rendszeres olvasót, a 16 pipát és a 3 kommentárt D.T.Z:- nek, Ronnie- nak és Angelnek.

Nadia