Electric (Harry Styles fanfiction HU)

3. fejezet – Itt és ott 

Nem tudtam aludni azon az éjjelen. Ébren maradtam, mocorogtam és forgolódtam, róla ábrándoztam. Harryről. Ez a név túl elegáns volt számára, még sosem találkoztam olyan emberrel, akit Harrynek hívtak volna, mondjuk olvastam egy Harry Potterről ha őt is számításba vesszük. Sosem gondoltam volna, hogy valaki, akit Harrynek hívnak hát nos ilyen szexi. Éjjel három óra volt, csendben próbáltam elaludni. Péntek éjszaka lehetett vagy szombat reggel, szóval délután a könyvtárban kellett dolgoznom.

Vonakodva, de kimásztam a kényelmes, puha ágyamból, eljöttem a párnák közül egyenesen a sötét faíróasztalom felé. A nagyszerű fa padló a lábam alatt boldoggá tett engem, beszereztem egy pár kellemes papucsot erre az őszre. Egyszer csak lehuppantam az asztalomhoz és felkapcsoltam a kicsi lámpát, megragadtam a könyvet a többi egyetemi könyveim közül, amit jelenleg olvastam és nekikezdtem.

***

Nem tudom pontosan mikor aludtam el, de a függöny be volt húzva ezzel megblokkolva a ragyogó napsugaraknak, hogy behatoljanak és elvakítsanak. A saját ágyamban voltam. Elvigyorodtam, később még meg kell köszönnöm Tylernek, hogy visszavitt a helyemre múlt éjjel.

Kinyújtóztam az ágyban, a telefonom felé nyúltam és leemeltem az éjjeliszekrényről. Megnéztem az időt, imádkoztam, hogy ne legyen túl késő. Nagy betűkkel mondom, 11: 37 – et olvastam le az órám számlapjáról. Felnyögtem, majd visszadőltem az ágyamba. Egy harmincra kellett beérnem dolgozni, így még volt egy kis időm addig. Rátettem a telefont töltőre és elindítottam egy Ed Sheeran dalt, ez az én reggeli zeném. Jó volt, hogy van egy saját lakásom, ahelyett, hogy kollégiumban élnék.

Felkaptam egy túlméretezett felsőt a toppomra és a pizsama nacimra, majd elhagytam a szobámat, hogy megkérdezzem Tylert készít- e nekem reggelit. A szobájában találtam meg, a telefonján lógni.

- Köszi, hogy visszaraktál az ágyba múlt éjjel, nem tudtam aludni – mondtam tisztelettel.

- Nem probléma. Éppen mentem megnézni mit csinálsz, mert zajt hallottam – vont vállat, végigmért engem és rám mosolygott. Tyler igazi, nagyszerű barát volt. Rengeteg olyan apró dolgot tett, melyek a világot jelentik számomra, mint például a múlt éjszaka.

- Nem akarsz nekem készíteni némi palacsintát, mielőtt elmegyek dolgozni? – kérdeztem. Megnyomtam a ’palacsinta’ szót, félénken bólintott. – Hívj ha elkészültél.

***

Egy kis idő múlva elkészültem, hogy elinduljak a könyvtárba, miután ettem, lezuhanyoztam és elkészültem láttam, hogy jött egy üzenetem ugyanarról a számról, ami tegnap hívott – Harry telefonszáma. Nem vártam volna, hogy tartja velem a kapcsolatot a tegnapi után, annak a ténynek az ellenére, hogy alig vártam az újabb találkozást. Gyorsan beírtam a jelszavam és elolvastam az üzenetet.

Szia, itt Harry. Ott volt a vacsora, amelyre meghívtál és úgy gondoltam mehetnénk egy másikra is, de nem tudom hogyan hívjalak el. Csodálattal töltene el ha mondjuk csatlakoznál hozzám? Ez egy hivatalos esemény lenne. Köszi szépségem. xx

A szívem hevesen vert, miközben még néhányszor elolvastam az üzenetet, mire az agyam fel tudta fogni, hogy Ő még akar velem találkozni. Az ajkaim felfelé görbültek, hirtelen kiszáradt a torkom. Millió kérdésem volt. Mit kellene felvennem? Mikor lesz ez a valami? Randizni fogunk? Ez mire lesz?

- Még mit csinálsz itt Hannah? El fogsz késni – Tyler hangja kirángatott a pánikomból.

- Basszus, igazad van. Köszi, szia! – szitkozódtam, mielőtt elhagytam a lakásom és az üres előtérbe mentem.

***

Mindössze két napja ismertem Harryt, ezekben a napokban mindig elkéstem miatta (vagy talán én miattam). Sosem késtem még el a munkámból még a gimiben sem. Ha még egyszer kések valószínűleg kirúgnak, beleértve azt is, hogy a főnököm megkérdőjelezte a kemény munkámat. Nem engedhettem meg magamnak, hogy elveszítsem a munkám. Biztosra veszem, hogy nincs annyi pénze Neki sem, hogy az összes számlát fizesse én pedig nem kérhetek mindig Tylertől kölcsön. Utálom az érzéseket, melyeket Harry vált ki belőlem, még sosem éreztem ilyet, mielőtt megismertem. Az a vonzóerő, amely köztünk volt olyan, akár a mágnes. Hatalmas, villogó piros figyelmeztető jelzésekkel a fejemben. Azt mondta nekem, hogy maradjak távol Harry Styles- től, de tudtam, hogy képtelen lennék rá.

***

Miután sms - eztünk egy kicsit rájöttem, hogy ez egy hivatalos vacsora lesz a barátja, Luke, eljegyzése alkalmából. Felkaptam egy virágmintás fehér ruhát, mely a térdem alá ért hozzáillő fehér magas sarkúval. Nem volt túlságosan elegáns, de nem volt időm egy gyors bevásárlásra. Csak minimális mennyiségű sminket kentem fel; szempillaspirál és korrektor. Harry tizenöt percen belül érkezik meg én, pedig addig vártam rá a lakásom nappalijában, a kanapén ülve eléggé idegesen. Tyler elment lacrosse edzésre, így nem tehetett fel olyan kérdéseket, melyek kényelmetlen helyzetbe hoznának. Ez egy jó példa lett volna arra, hogy milyen kibaszás tud lenni ha a legjobb barátod nem lány. A tenyereim kissé izzadtak és összekulcsolva, majd szétnyitva tartottam őket. Mi lesz ha teljesen hülyét csinálok magamból a vacsorán Harry előtt? A hasam már fájt az izgalomtól, amit próbáltam figyelmen kívül hagyni. Mélyeket lélegeztem, gondolatban bíztattam magam, azt mondtam magamnak, hogy minden jó lesz.

***

A percek csak teltek, ledobtam magam a fekete kanapémra és TV- t néztem. Szerettem ezt a lakást, rengeteg pénzt öltem bele a berendezésbe és a dekorációba. Fekete- fehér volt, beleértve a szobámat is. Én személy szerint imádtam ezeket a színeket és a ruháim nagy része is fekete volt.

A telefonom rezegni kezdett, kaptam egy üzenetet. Mikor megláttam, hogy Harrytől jött még idegesebb lettem, mint eddig voltam. Nem akartam elbaszni a ma estét. Megnyitottam, ez állt benne:

Kint vagyok a lakásod előtt. Felkészültél az estére? x.

Most vagy soha.

Sziasztok!

Itt is lenne a fejezet még tegnap lefordítottam, de eddig még nem raktam ki, ugyanis nemrég értem haza és tegnap este már nem szerettem volna publikálni. Remélem tetszik nektek a történet. :)

Nagyon hálás vagyok a hét rendszeres olvasóért, nagyon meglepett, remélem, hogy csak növekedni fog az olvasóim száma! Köszönöm szépen a 11 pipát, a 2 kommentárt Ronnie- nak és S. Petrának, illetve a díjat szintén S. Petrának. Nagyon boldoggá tesztek lányok! Csak reménykedni tudok abban, hogy az olvasóim, kommentelőim és pipálóim száma növekedni fog. 

Jó olvasást!

Nadia